Mi az a cumizavar?

Ezen a néven szokás emlegetni a nyugtató, más néven játszó cumival és az etetőcumival összefüggésbe hozható szoptatási problémák összességét.

Lássuk, miben is nyilvánul ez meg, hiszen a kapcsolat nem mindig egészen nyilvánvaló, és mivel hatása nem feltétlenül azonnal, hanem néha hosszabb idő elteltével, esetleg más jelenséghez, például fogzáshoz kapcsolódva jelentkezik, felismerése nem mindig egyszerű.

Mit takar ez a kifejezés?

Lényege, hogy a korábban jól szopó (kizárólagos szoptatás mellett is jól gyarapodó) csecsemő egyre inkább elutasítóvá válik a szoptatás során. Ez például a következő jellemző viselkedésekben nyilvánulhat meg:

• A baba teljesen vagy részlegesen elutasítja a mellet, mert elkezdi előnyben részesíteni a cumisüveges etetést, illetve nem hajlandó annyi időt mellen tölteni, amennyi a tej újratermelődéséhez szükséges volna.
• Romlik a szopási technika, kisebesedik a mellbimbó, mert a csecsemő elkezdi hasonlóan szívni, mint a cumisüveg szopókáját, ahelyett, hogy a “zsemlébe harapós” technikát alkalmazná, vagyis ásításszerűen nagyra nyitná a száját. Továbbá előfordul, hogy nyelvét felpúpozza, és kifelé löki a bimbót, ahelyett, hogy nyelvével körülölelné a bimbót, és így tartaná.
• Csökken a szopás hatékonysága. Jellemző példa: az anya úgy érzi, az esti órákban kevesebb a teje, és ez nem elég a babának, mert elégedetlen, noha a gyarapodás jó. Ezért reggel lefeji a tejet, és este odaadja cumisüvegből. Így a baba nem kerül gyakrabban mellre, és az élettani szempontból normálisnak mondható több, kisebb adag helyett egy rövidebb szopást követően cumisüvegből lakik jól, majd ezután hosszabban alszik. Így még az éjszakai szopás is elmarad, vagy jelentősen hajnal felé tolódik. Az anya úgy tapasztalja, hogy a baba egyre kevésbé üríti ki a mellét, ezért a tejtermelés is csökkenni kezd.
• Számos kutatás igyekszik megválaszolni azt a kérdést, hogy a szoptatás időtartamát csökkenti-e a cumihasználatból fakadó cumizavar, erre azonban a jelenleg rendelkezésünkre álló eredmények alapján nem lehet válaszolni. A szoptatási tanácsadók azonban mindennapos tapasztalataik alapján látnak összefüggést a cumihasználat és a szoptatás rövidebb időtartama között.

Miért nem lesz minden csecsemő cumizavaros, aki cumit kap?

Mert nem egyformák a mellek és a babaszájak adottságai. Amikor a mellbimbó viszonylag lapos vagy befelé forduló, vagy a csecsemőnél kell számolni valamilyen anatómiai akadállyal, akkor sokkal nagyobb az esély a cumizavar kialakulására. Ebből a szempontból lényegében mindegy, milyen fajta cumisüvegről van szó, mindegyik erőteljesen különbözik a mell valódi alakjától, puhaságától, működésétől. Nincs szoptatásbarát cumisüveg, akkor sem, ha a reklámanyagok az ellenkezőjét állítják.

Hogyan függ össze a cumizavar az igény szerinti szoptatással?

Az igény szerinti szoptatás lényegi tényezője, hogy a baba táplálékigényét és szopásigényét teljes egészében mellen elégíti ki, mégpedig a számára legmegfelelőbb ütemezésben. Ha a szoptatás valamelyik funkciójára “helyettesítőt”, azaz cumit vetünk be, ezzel megzavarhatjuk a szoptatás stabilitását, “sok lábon állását”. A szoptatás későbbi időszakaiban jelentkező válságos helyzetekben segíti a szoptatási problémák, például a sztrájk megoldását, ha a baba nem kapott korábban cumit, cumisüveget (és nem kap a sztrájk idején sem), így nagyobb az esélye, hogy a szoptatás korábbi rendje pár napon belül visszaáll.

Mikor a legnagyobb a cumizavar kialakulásának esélye?

• Ha a cumival a közvetlen szülés utáni időszakban, vagy az első hat hét során találkozik a baba
• ha a cumisüveg használata állandósul, és ráadásul az anya adja
• ha a baba rendszerint nem mellen, hanem cumisüvegből lakik jól
• ha az anya mindig megnyugszik és ellazul, amikor cumisüvegből etet, ellenben a szoptatás miatt ideges, mert nem úgy működik, ahogyan elképzelte
• ha a cumit valamilyen szoptatással összefüggő válsághelyzetben kezdjük használni, mintegy alternatívát felkínálva a szoptatás mellett vagy helyett.

És ha cumizavaros a kisbabám?
Az esetek túlnyomó többségében akkor, ha a cumi használata teljesen megszűnik, a problémát magát is sikerül felszámolni. Ennek gyakorlati részleteiről érdemes szoptatási tanácsadóval beszélni és segítséget kérni, ha szükséges. Az átmeneti időszakban (is) nagyon hasznos segítség a hordozókendő vagy egyéb, anatómiai szempontból megfelelő hordozóeszköz használata.

Ezekről tájékozódhatsz valamelyik hordozás oktatónál, hordozó iskolában. Például: Hordozó Ház, Beli Buba, Újpesti Anyuka Klub, Ölbebaba, Hurcibaba klub Pécsett

Tudományos kutatások a cumihasználattal kapcsolatban

Természetesen több ilyen kutatást is végeztek, az eredmények pedig meglehetősen ellentmondásosak. Ennek egyik fő oka a kutatásmódszertani problémákon kívül az, hogy olyan országokban végezték a kutatásokat, ahol a felmérések szerint a szülők mintegy nyolcvan százaléka ad cumit gyermekének, és a cumisüveges etetés elterjedtebb, mint a szoptatás, így ez a normálisról alkotott fogalmakat is erősen befolyásolja. Például azt, hogy a normális  szopási viselkedés egyik megnyilvánulásának tekintjük-e a gyakori szoptatást, vagy egyszerűen csak káosznak vagy rosszabb esetben elégtelen tejtermelésnek. Bár több oldalról próbálták körbejárni a kérdést, a nagy esetszámú, véletlenszerű mintavétel alapján végzett kutatások nem tudtak választ adni arra az alapvető kérdésre, hogy a cumi pontosan milyen szerepet tölt be a szoptatás (idő előtti) abbahagyásában, vagyis van-e ok-okozati kapcsolat a cumihasználat és a szoptatás abbahagyása között.