Az éjszaka átalvása és a szoptatás

A következő történet meglehetősen sűrűn előforduló, a legtöbb szoptató nőt érintő és izgató jelenségről szól, az éjszaka átalvásáról és arról, hogy ettől változik-e a tejmennyiség. 

"A hat hetes kislányunk az elmúlt napokban szinte végig aludta az éjszakákat, ami azt jelenti, hogy 7-8-9 órán keresztül nem szopott. Az első két napon a mellemen éreztem, hogy keményebb, teli van tejjel és várja, hogy a kicsi lány felébredjen, aztán a harmadik napon már kicsit kevésbé feszült. Minden ilyen éjszaka utáni első szoptatásnál úgy éreztem, hogy a mellem már nem feszül, így nem fejtem le, mert úgy gondoltam, hogy arra csak akkor lenne szükség, ha továbbra is kemény lenne ... közben néhány ismerős anyukától hallottam, hogy az, hogy a kislányom alszik, nem jelenti azt, hogy én is alhatok, mert nekem  fejnem kellene a megszokott időközönként ... különben elapad, de mindenképp csökken a tej mennyisége és nem lesz elegendő. Ezt követően felkerestem a védőnőnket és megkérdeztem a véleményét; azt tanácsolta, hogy nem szükséges fejnem, csak abban az esetben, ha az első szoptatás után is érzem, hogy feszül a mellem és nem lesz kevesebb a tej, mert a szervezet okosan érzékeli, hogy mennyi tejre van szüksége a kislányomnak. A véleményét el is fogadtam, de azért szeretném tudni, hogy Ön mit javasol, mi a helyes ebben az esetben, mert semmiképp sem szeretném, ha azért csökkenne a tej mennyisége, mert nem fejtem le időben." 

A kérdés tehát az, hogy kinek van igaza? Árt az ilyen hosszú szoptatási szünet a tejmennyiségnek, vagy nem? Kell fejni, vagy örüljön, aki alhat?

A hosszú, öt-hat órányi szoptatási szünet, akár éjszaka van, akár nappal, nagy valószínűséggel csökkenti a tejmennyiséget. A következő folyamat játszódik le ugyanis: a megszokott időben elmarad a szopás, mert a baba alszik. Következésképp a mell túltelítődik, feszül. Ez az, aminek hatására csökken a mennyiség. Azt, hogy kinek mekkora szünet után telítődik túl a melle, alkati adottságtól, a mell tárolókapacitásáétól függ, valamint attól is, hogy hány gyereket szoptat, szokott-e fejni, vagyis mekkora mennyiség és nagyjából milyen időközönként szokott távozni. Akinek kicsi a tárolókapacitása, annak hamarabb túltelítődik a melle, hamarabb csökken a mennyiség, ezért ezek az anyukák általában gyakran szoptatnak, mert így tudják a megfelelő mennyiséget biztosítani. A nagy tárolókapacitású mellből is lehet nagyon gyakran szoptatni (számtalan okból ez kimondottan előnyösnek is mondható), de akkor sem csökken jelentősen a tejmennyiség, ha változatlan fogyasztás mellett ritkábban szopik a gyerek, mondjuk csak nappal. 
Abban igaza van a védőnőnek, hogy egy ilyen helyzetben nem kell feltétlenül felkelni éjszaka és fejni. Ha viszont valaki olyan peches, hogy magas lázzal, erős fájdalommal és betegségérzettel reagál a túltelítődésre (ez bizony nem is olyan ritka, sokan mellgyulladásnak vélik, pedig igazából nem az), valamint még a melle is a kis tárolókapacitású kategóriába tartozik, akkor elképzelhető, hogy kénytelen éjszaka fejni.
Persze a fejésnél még mindig kényelmesebb, praktikusabb és jobb az éjszakai szoptatás. Ezért az a kérdés, hogy miért alussza át a gyerek az éjszakát, megkerülhetetlen. Tény, hogy a külön szobában, vagy az anyjától karnyújtásnyinál távolabb alvó baba hajlamosabb az éjszaka átalvására. Mert az ébredésben az éhségérzeten kívül az anya testi közelsége, érintése, hangja, illata is döntő szerepet játszik. Mert úgy vagyunk kitalálva, hogy a természet az anyát és a magatehetetlen csecsemőt biológiai egységként kezeli. Tapasztalataim szerint ezt nem célszerű figyelmen kívül hagyni arra hivatkozva, hogy éjszaka jó aludni. Hát persze hogy jó, de a szoptatást nem befolyásolja kedvezően az anya és a csecsemő fizikai elválasztása és a hosszú szoptatási szünet.
Ide kívánkozik még az is, hogy nagyjából kettő és négy hónapos kor között sokszor még az anyukájával egy ágyban alvó baba is átalussza az éjszakát. Különösen igaz ez a heti tizenöt dekánál többet gyarapodó babákra. Ilyenkor két lehetőség közül választhatunk. Az aggódós mama felkelhet és fejhet, a kevésbé aggódós kivárhatja, hogy mi történik. Valószínűleg nappal gyakrabban fog szopni a baba, és mivel a fogyasztott tejmennyiség nagyjából állandó, szerencsés esetben alkalmazkodik a mell az új ritmushoz. És persze, ha csökkent a tejmennyiség, gyakoribb szoptatással (fejéssel) BÁRMIKOR fokozható a mennyiség (persze egészséges mamából és egészséges babából indulunk ki ilyenkor).