Örökbefogadott csecsemő szoptatása

Melindával és kisfiával a szoptatós baba-mama csoportomban ismerkedtem meg. Már a bemutatkozó körben kiderült, hogy ő a második olyan édesanya Magyarországon, akinek sikerül szoptatnia örökbe fogadott gyermekét. Azon a bizonyos foglalkozáson mindannyian tátott szájjal hallgattuk Meliék történetét, amely meggyőzően alátámasztja, hogy a sikeres szoptatáshoz nem csodaszerekre van szükség, hanem magára a szoptatásra. Az anyukák többsége nem is hallott még arról, hogy örökbe fogadott babát is lehet, sőt érdemes szoptatni. Szoptatási tanácsadóként tudtam, hogy ez lehetséges, de saját praxisomban akkor még sosem akadt sikeres kísérlet, ráadásul a német kollégák is azt mondták: a kizárólagos szoptatás nem szokott összejönni a fejlett országokban, mert rendszerint nem termelődik elegendő tej. És most tessék, épp engem és a csoportomat ért az öröm, hogy láthatjuk és hallhatjuk, bizony, mindez lehetséges. Azóta több olyan édesanyával is megismerkedhettem, aki örökbefogadott gyermeke szoptatása mellett döntött. Mindannyiuknak Meliék történetét szoktam elmesélni, és azt javaslom, rajtam, a szoptatási tanácsadón kívül vele is ismerkedjenek meg, hiszen a hasonló helyzeteket, nehézségeket átélt anyák segíthetnek egymásnak a legtöbbet és a leghatékonyabban, ahogy az a La Leche Liga immár ötven éves sikertörténete is bizonyítja. 

Miért érdemes örökbefogadás esetén is próbálkozni a szoptatással?

A szoptatás nem csak a táplálás legjobb módja, hanem semmilyen más módon nem pótolható immunológiai védelmet nyújt a csecsemőnek (örökbefogadott baba szoptatása esetén is!), előnyösen befolyásolja egészsége hosszú távú alakulását, csökkenti súlyos, krónikus betegségek előfordulásának kockázatát. A szoptatás az anya-csecsemő kommunikáció egyik legfontosabb megnyilvánulási formája: vigasztal, szeretetet, emberi melegséget ad, megnyugtat, elaltat, fájdalmat csillapít, segíti a szocializáció és az önállósodás folyamatát - bármilyen furcsán is hangzik ez utóbbi állítás! A szoptatás számos előnyt jelent a szoptató nő számára is, ezek örökbefogadó anya esetében is nagy valószínűséggel érvényesülnek, bár ezt, az esetek alacsony száma miatt nem bizonyítják tudományos kutatások. Azért érdemes átfutni ezt a listát arról, hogy miért jó szoptatni! 

Akkor lássuk ezek után Meliék történetét!

Két évvel az esküvő után derült ki, hogy Melindának és Péternek természetes úton nem lehet gyereke. Az első elkeseredés után más megoldások után kezdtek kutatni.

– Úgy éreztük, olyan gyereken kell segítenünk, akinek nem adatott meg a saját családjában való nevelkedés lehetősége. Hamar döntöttünk, majd utánajártunk az örökbefogadásnak, és néhány napon belül jelentkeztünk is. Akkor még nem tudtuk, hogy ez egy háromnegyed éves eljárás, ami után évekig kell gyerekre várni. Sajnos sok a hasonló helyzetben levő pár, és sok gyereket inkább elvetetnek a szülők, mint hogy megadják nekik az esélyt, hogy más családban akár, de felnőve teljes éltet élhessenek – meséli Melinda. – Nem volt fontos számunkra, hogy milyen úton kapunk kisbabát, sokáig abban sem voltunk biztosak, hogy újszülöttet vagy nagyobb gyereket szeretnénk. A tanfolyam elvégzésekor láttuk, hogy az állami szférán kívül egyesületek, alapítványok foglalkoznak örökbefogadással, örökbe adással, így az alkalmassági határozatunk kézhezvétele után több helyen is jelentkeztünk. Végül a Gólyahír Egyesület segített. Vezetőjéről, Mórucz Lajosnéról csak a legjobbakat tudom mondani.

– Milyen feltételei voltak az örökbefogadásnak?

– A jogszabályoknak megfelelően elvégeztük a kötelező tanfolyamot, kétszer pszichológiai elbeszélgetésen vettünk részt, környezettanulmányt ötször készítettek otthonainkban, mivel közben elköltöztünk, na és a „családsegítő” szolgálatnak nevezett intézmény is járt otthonunkban felmérni helyzetünket. Ezenkívül többször nyilatkoznunk kellett anyagi helyzetünkről, keresetünkről. Az eljárás megindítása után három évvel kaptuk a telefonhívást a Gólyahír Egyesülettől, hogy egy kétkilós, kétnapos kis Gergő vár befogadó szülőkre – sorolja Péter, aki azt sem hallgatja el, hogy sokszor érezték terhesnek, feleslegesnek és felszínesnek a hivatal vizsgálódásait.

– Van-e számotokra jelentősége Gergő „múltjának”? Számít-e, hogy kik voltak a szülei, hogy zajlott az édesanyja terhessége és így tovább?

– Azt, hogy hol született, kik a vér szerinti szülei, Gergő is tudni fogja, ez a nyílt örökbefogadás egyik előnye. Fotóalbumának első képén hárman vagyunk: Gergő édesanyja, Péter és én. Mesélünk neki róla, hogy tudja, honnan származik, hol született, mivel foglalkozik az édesanyja, hol él – sorolja Meli, Péter pedig gyorsan hozzáteszi: – Féltem az anyával való első találkozásunk előtt, hogy nem fogom tudni elfogadni őt, de szerencsére nem így történt. Megdöbbentett az a tökéletes közöny, amellyel környezete az állapotára és a történtekre reagált. El tudom képzelni, hogy emiatt hány újszülött hal meg úgy, hogy soha senki nem szerez tudomást a létezéséről. Pedig egy ilyen helyzetben elsősorban az anyát kellene segíteni. Gergő egyszer majd meg fogja kérdezni, miért van nálunk. Mi azt fogjuk mondani, amit őszintén gondolunk erről: Édesanyád megszült téged, és annyira szeretett, hogy ránk bízott, mert ő maga nem tudott felnevelni.

– Lehet-e arra készülni, hogy bármikor „kaphattok” egy gyereket, akinek attól kezdve ti lesztek a szülei?

– Igen! Eleinte minden örökbefogadással kapcsolatos könyvet, irodalmat elolvastunk, felkerestünk családokat, akik már örökbe fogadtak – amúgy ezt kötelezővé tenném, felért egy tanfolyammal –, és a sorszámunk alapján persze számolgattuk, mikor kerülhet ránk a sor. Persze a telefonhívás váratlanul jött, a mi számításainkhoz képest fél évvel korábban. Addigra mi már háromszoros keresztszülők voltunk, és a nővérem három gyerekén is sokat „gyakoroltunk”. Ha viszont tárgyakra, holmikra gondolsz, gyerekágyat, babaruhát nem vettünk előre. Amikor kellett, akkor természetesen időben összeállt, amire szükségünk volt, pelenkán kívül MINDENT kaptunk a rokonoktól, segítő barátoktól.

– Milyen volt az első találkozás Gergővel?

– Influenzajárvány idején, egy téli este mentünk először a vidéki város kórházába. A védőnő hozta ki az intenzív osztályról Gergőt, hogy megmutassa nekünk. Két napja született. Kicsi volt, nagyon szép fekete hajjal, és kalimpált a kezével. A férjem meg is jegyezte, hogy biztos hiperaktív. Szerintem csak éhes lehetett. Péter azonnal befogadta, megszerette, ahogy megláttuk, bennem még voltak kérdőjelek. Ilyenek vagyunk. Amíg az anya alá nem írta a lemondó nyilatkozatot, nem is mertem igazából beleélni magam. Mielőtt hazahozhattuk volna Gergőt, néhány napot együtt töltöttünk a kórházban, ott kezdődött a szerelem. Furcsa volt, ahogy beléptem a kórházba, és szabad, dolgozó nőből hirtelen egy tíznapos kisbaba édesanyja lettem. Más hónapokig készül rá, nekem néhány napom maradt a ráhangolódásra, de az érzés fantasztikus, megismételhetetlen. Az első hónapok a tanulással teltek, ismerkedtünk, és nekem szinte naponta eszembe jutott az igazi édesanya is. Azóta már inkább magamat kell néha emlékeztetnem rá, hogy honnan is indultunk. A közös fotó nagyon jó kapaszkodó ehhez.

– Hogyan jutott eszedbe, hogy szoptasd Gergőt? Mit szólt ehhez a férjed, a családod?

– Nem nekem jutott eszembe, hanem Péter ötlete volt! Amikor kiderült, hogy nem lehet saját kisbabánk, ő leült a számítógéphez, és pár perc múlva már közölte is velem, hogy akár szoptatni is lehet az örökbe fogadott csecsemőt! Bevallom, engem ez akkor még nem nagyon foglalkoztatott, de ahogy telt az idő, és jött a telefon, több barátunk is biztatott, hogy próbáljuk meg. Terveztem, hogy már a baba születése előtt fejni fogok, és így készülök a szoptatásra, de ebből nem lett semmi. A La Leche Liga honlapját olvasgatva eljutottam egy szoptatási tanácsadó édesanyához, Tátrai Katihoz, aki nagyon kedvesen biztatott, és ellátott tanácsokkal, hogyan kezdjünk hozzá. A szoptatástól azt reméltük, hogy segíteni fog a kötődés kialakításában és abban, hogy Gergőnek ne tápszeren kelljen felnőnie.

– Milyen előkészületekre volt szükség? Ki segített ebben?

– A Szoptanítról már olvastam korábban, és a barátnőmtől azt is tudtam, nagyjából hogyan kell használni. A kórházból való hazaérkezés után még másfél napig cumisüvegből etettük Gergőt, de utána két etetés alatt teljesen átálltunk a Szoptanítra. Ennek az ötletes eszköznek a segítségével ugyanis szopás közben kaphatta meg a tejet a baba. A férjem pár nap után döbbent rá, hogy kizártam Gergő etetéséből. Kicsit féltékeny is volt, de nélküle nem ment volna, nagyon sokat segített! Számunkra ismeretlen, de megbízható édesanyáktól rendszeresen kaptunk frissen fejt és mélyhűtött tejet. Dr. Kiss Eleonóra gyermekgyógyász szoptatási szaktanácsadónak is nagyon sokat köszönhetünk. Hónapokon keresztül heti rendszerességgel beszéltünk telefonon, bármikor bármit kérdezhettem tőle, ő tartotta bennem sokszor a lelket, mert eleinte elég kellemetlen érzés volt a fejés. Ezúton is nagyon köszönöm neki!

– Gergőt végül is hét hónapos koráig sikerült kizárólag a saját tejeddel táplálnod. Mikor kapta az első falatokat, és mit szólt az evéshez?

– Hét hónaposan kezdtük a hozzátáplálást, nem sok sikerrel. Itt volt a nyár, a sok finom friss gyümölcs, de pár kanál után elutasított mindent. A banánt ette meg először. Kilenc hónapos korában jutottunk el hat-nyolc kanálig, utána jött meg úgy igazán az étvágya.

– Milyen betegségekkel, problémákkal kellett szembenéznetek az első év folyamán?

– Szájpenésszel jöttünk haza a kórházból, ezzel két hónapig küzdöttünk. Gergő vesemedence-tágulattal született. Ezt csak akkor tudtuk meg, amikor az örökbefogadáshoz szükséges nyilatkozatokat aláírtuk a gyámhivatalban. A korrekt gyámhivatalos hölgy még az édesanya jelenlétében meg is kérdezte: Így is kérik a gyereket? Ezt nagyon megalázónak éreztük. Természetesen kértük Gergőt így is. Ezt az anatómiai eltérést folyamatosan vizsgálják, reméljük, Gergő hamarosan kinövi. Ezenkívül az első születésnapja előtt lett először igazán beteg, lázas volt, hányt, hasmenése és kiütései voltak. Nagyon jó érzés volt, hogy tudom szoptatni, mivel két hétig nem fogadott el semmi mást, csak anyatejet. Egyébként nappal már csak kettesben, nyugalomban tudom rendesen szoptatni, bárki is van még velünk, sokkal érdekesebb, mint anya és a cici. Éjszaka viszont sokszor ébred, és csak szopival lehet visszaaltatni – ahogy nagyon sok kortársát is.

Számomra a szoptatásnak a mai napig is az a legszebb része, amikor kezdődik a nagy kortyokban nyelés! Ennél szebbet elképzelni sem tudnék. Különösen ha még rám is mosolyog közben Gergő!

– Mit jelent számodra a La Leche Liga baba-mama csoportja? Miért jártok oda?

– Jó a személyes találkozás hasonló gondolkodású kismamákkal, és hogy minden szoptatással, gyerekekkel kapcsolatos kérdésről hiteles emberekkel lehet beszélgetni. Eleinte megijesztett a sok probléma, ami felmerülhet, nagyon örülök, hogy ezekről nem tudtam, mielőtt elkezdtük volna a szoptatást. A szakirodalmat is csak később olvastam, ez így jobb is volt. Hiszek az anyai ösztönökben! Gergő is élvezi a csoportot, szeret gyerekek között lenni!

– Említetted, hogy kistesót is szeretnétek még örökbe fogadni. Hogy áll most ez az ügy, milyenek a kilátások?

– Most még csak a hivatalos, érvényes határozatot szereztük be, hogy újra sorba állhassunk egy kistestvérért. Azért jó lenne Gergőt a kistestvér érkezéséig szoptatni! Nem szeretném elölről kezdeni az egészet. (Ez az írás 2011 januári állapotot tükröz. Azóta Melinda és Péter egy kislányt is örökbe fogadtak, akit szintén szoptatott Meli.)

És akkor most következzék az örökbefogadott babák szoptatásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók összefoglalása:

7 lépés a szoptatásig: így lett teje Melindának

1. December 10-én, kéthetesen vitték haza Gergőt a kórházból. Addig csak tápszert kapott cumisüvegből.

2. December 12-én kezdték el az SNS, vagyis a Szoptanít használatát, amelybe más anyák tejét töltötték. Attól kezdve nem használtak sem cumisüveget, sem tápszert.

3. December 15-én voltak először dr. Kiss Eleonóránál, majd másnaptól elkezdte Melinda a fejést, valamint az összes fellelhető tejserkentő szedését.

4. December 30-án vette észre először, hogy van pár csepp teje.

5. Január 26-án sikerült először 30 millilitert fejnie.

6. Február 22-étől már pótlásnak is a saját lefejt tejet kapta Gergő. Melinda ekkor már valamennyi tejserkentő szedését abbahagyta, mert látta, hogy van elég teje.

7. Március elejétől már nem fejt, nem pótolt Szoptaníttal sem, csak szoptatott egy héten keresztül nagyon gyakran, másfél-két óránként, és lett annyi tej, hogy Gergő visszaállt a kevésbé gyakori evésre. Soha nem nézték az órát, Melinda a mai napig is igény szerint szoptat. Ha sírt, akkor mellre tette, ha nyűgös volt, akkor is. Cumit sosem kapott.

Min múlott a siker?

Ezen eltanakodtunk egy ideig Melindával és Péterrel. Ezekre jutottunk:

– Gergő türelmes baba volt, kitartóan próbálkozott a szopással. A kórházi, cumisüveges táplálás nem okozott nála cumizavart.

– Melinda kellően lazán kezelte a témát, nem akarta mindenáron, nem stresszelte magát, de nem is adta fel egykönnyen.

– Melinda szervezete kiválóan reagált a gyakori szoptatásra.

Hogyan látom én, a szoptatási tanácsadó?

A várandósság során növekedni kezdenek a tejcsatornák, kialakulnak a mirigyállomány-lebenyek – ebből kívülről csak a mell megnagyobbodását érzékeljük. A tejtermelő hólyagocskákban megjelenik az előtej. A szülés után hormonális hatásra indul meg a bőséges tejtermelődés, ám a szoptatás fenntartásához elengedhetetlen a gyakori szoptatás vagy fejés. Örökbe fogadó édesanyáknál ezeket a folyamatokat helyettesíteni kell valamivel. A tejtermelődés megindulását okozó legfontosabb tényező a rendszeres fejés és szoptatás. Ezt a folyamatot a fejlett országokban gyakran gyógyszerrel is támogatják, ezek célja a tejtermelésért felelős prolaktin hormon szintjének mesterséges emelése. Fejlődő országokból több olyan eset is ismert, amikor enélkül is sikeres volt a szoptatás. Melinda csak rövid ideig szedett ilyen szereket, mert a tejtermelés fenntartásához és a megfelelő tejmennyiség biztosításához elegendőnek bizonyult az igény szerinti szoptatás. Pontosan úgy, ahogy a legtöbb szoptató anyánál. Az ő története meggyőzően alátámasztja, hogy a sikeres szoptatáshoz nem csodaszerekre van szükség, hanem magára a szoptatásra. Ez az, ami alapesetben és hosszú távon biztosítja a megfelelő tejmennyiséget.

További információk, a jelenleg legteljesebb körű tájékoztatás az örökbefogadott csecsemő szoptatásáról a La Leche Liga Magyarország honlapján találhatók.